Pszichózis
A lélek nem felejt. Lehet akármilyen régi seb, még előző életből származó is. A lélek tudja milyen bántást kapott. Őrzi mélyen a lelkében a fájdalmat: a fizikai bántalmazást, szidalmazást, lekicsinylést.
A tudat legmélyén lévő sebek dejavu emlékként bármikor felszabadulhatnak. A kiskorban, csecsemőként elszenvedett bántalmazás nyomai egy ésszaletre beleivódnak a lélekbe. A test próbál a fájdalom emlékétől megszabadulni. Időnként van egy inger, ami jelzi számára, hogy valami történt a régmúltban. A képek villanászerűen jelentkezhetnek, hangok, hanghatások, jelek, jelképek a történéssel kapcsolatban bármikor feltörhetnek. Az anyaméhen belüli magzat elleni támadást a születendő gyermek is érzékeli. Sajnos ezek a sebek mélyen beivódnak a lélekbe és egy életen át végigkíséri annak cipelőjét. Az elme elnyomja a fájdalmat, hogy ne kelljen ezzel megbírkóznia. A seb viszont bármennyire is be van forrva, kínoz. Mélyen tudatalatt gyilkos félelmet, bezártságérzetet, szorongást, megmagyarázhatatlan belső fájdalmat, frusztráltságot, visszahúzódást generálnak a jelenben. Az a gyermek, akit magzatként eladományoznak egy másik anya testébe való beültetéssel egy életen át küzd a kiszolgáltatottság érzésével. A fájdalomtól való megszabadulás kulcskérdés a normál állapotba való visszatéréshez.
A pszichológia, regresszió, hipnotikus terápia segíthet a feltárásban. Fontos azonban ismerni önmagunkat, hogy a lelkünk mennyit bír el. Ha túl soka kapott fájdalom, akkor összeroppanhat annak súlya alatt és még mélyebb depressziós állapotba kerülhet.
Feljegyezte: P. Anita
2022.06.03.
Osho: Lelki visszaigazolások című műve nyomán.
Kép forrása: https://www.freepik.com/photos/flat-lay'>Flat lay photo created by freepik - www.freepik.com
A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolás, hivatalos közlése nem engedélyezett.