Nemzeti kukacoskodás
A kukac, lárva, szöcske és bogárfélék táplálékként való használata főleg ma is törzsi keretek közt élő népeknél illetve távolkeleti szubkultúrában elismert. Az európai embereknek, főként a magyarnak soha nem volt ingerenciája az ilyen tipusú táplálkozási módra. Egyes magukat szakértőnek nevező társadalmi lobbi csoportok akarják az akaratukat ránkerőltetni a főként húsevő emberekre. Mi is áll ez mögött tulajdonképpen?
Személy szerint undorodom az ilyen állatoktól. Nem vagyok teljes mértékben vegetáriánus, de a húsfogyasztásomat nagy százalékban csökkentettem. A hatósági, nagyüzemi gazdálkodásból származó húsok tisztaságában és eredetében nem bízok. Törekszem magán, szabad tartású húst fogyasztani, azt is minimális mennyiségben. A mögöttes okokat tudjuk miért. Hamarosan kikísérletezem az otthon készített, házi felvágottat is, ezzel a maradék függőségemet is felszámolom.
A téma másik velejárója az Ahimsa, azaz nem ártás elve, amit a vegetáriánusok követnek. A vágóhidakon a kegyetlen vágás következtében az állat félelem energiája, dopamin és noradrenalin hormon formájában benne marad a testében, amit elfogyasztva az ember is átvesz. Ezen a logikai úton haladva a félelem energia, mint finom töltésű energetikai rezgés az ölés hatására az állat éter testében felhalmozódva bekerül a kollektív térbe. Sajnos kevesen tudják, de az állat is rendelkezik érzésekkel és van lelke. Hiszen hogyan tudná kinyilvánítani egy kutya hűségét a gazdájához? Nagyon régen őseink nem fogyasztottak ennyi húst. A leölt állat lelkét felszabadították a félelem energiája alól. Ezt a félig-meddig törzsi, vallási ritust a ma embere nem ismeri. Pusztán gyilkol, mert az evolúció csúcsán ezt megteheti. Kérdés: meddig lesz erre lehetősége az elszálló élelmiszerárak és inflációt tekintve? A zsidó kóser vágás részben ennek a tannak, valamint egyéb vallási dogmákkal megspékelve követeli meg az állatok életének kioltását bizonyos szabályok betartásával elvégezni. A kukacok illetve lárvák tömeges fogyasztásának elterjesztésére, magas fehérjetartalma mellett és könnyebb előállíthatósága miatti kevesebb energia lábnyomat vonatkozásában voksolnak az europidek, magukat nagyon európai véleményformáló közösség tagjai. A gazdasági vonatkozás felvet további, a globalizációs, új világrenddel kapcsolatos kérdéseket. (klíma katasztrófa) Ha az európai unió tagjaként, magyaroknak kötelező behódolni és elfogandi ezt a típusú ránk erőltetett szemléletet az élelmiszeripaban innetől kezdve bármilyen fehérje helyettesíthetőként alkalmazhatják, akkor hol van a nép szuverenitás, a magánszféra és a szabad akarathoz való jog perspektívája vegetáriánusként? Hiszen ilyen módon akár a lisztet is feldúsíthatják ilyen tartalmakkal. A bizalom már régen megingott a gyártók iránt e tekintetben.
Visszatérve a nem ártás kérdésére. Ne gondoljuk már azt, hogy egy alacsonyabb rendű, azaz lélekkel nem rendelkező állat elpusztításával nem ártunk és ez kivételt képez a vegetáriánizmusban illetve a mögé kapcsolt ideológiában. Egyszerűen, több ezer éve megalapozott életviteli elv (indiai táplálkozási kultúra) a nyugati szubkultúrába ültetve torzításokkal jelenik meg. Kiveszik belőle azt, ami igazán fontos és helyettesítik számukra a mérvadót. Az érdekek mentén való akaratérvényesítés pedig nélkülöz minden társadalmi párbeszédet, csakúgy mint az általános nemzeti szerződések, kiemelt beruházásokhoz kapcsolódó széles tömeget érintő megkötése. Ebből megint a nemzeti érdek maradt ki jól láthatóan, elég kontúrosan körvonalazva. Az egyénnek pedig nem nem marad más, mint a csendes beletörődés, fotel forradalmárkodás, utólagos népszavas vagy petíció kezdeményezése esetleg a tüntikélés. A végeredményt pedig tudjuk, amíg a nemzeti érdeket képviselő elöljárók a felettes érdeket szolgálják, az egyén érdekét teljes mértékben figyelmenkívül hagyják függetlenül attól, hogy uniós és magyar állampolgárként mit szeretne. Lenne néhány kérdés az igencsak zsíros állásban lévő európai parlamenti magyar képviselőkhöz, akiket a magyar adófizetők stafírolnak.
1. Mikor, milyen kérdést tettek fel a magyar állampolgároknak ezzel kapcsolatban, hiszen elvileg jelen vannak és tudják a jogalkotás folyamatát?
2. Pontosan milyen felszólalást, érdekérvenyesítő képességet mutattak fel az európai parlamentben a témát illetően?
3. Ha önök valóban a magyar népet képviselik az európai parlamentben, miért csak a törvények elfogadása után értesül róla a lakosság?
4. Van-e tudomása az európai parlamenti magyar képviselőknek arról, hogy az európai parlement a törvény megszavazása előtt benyújtott reprezentatív értékű tanulmányt a lehetséges káros mellékhatásokról? (önként jelentkező minimálisan 1000 ember részvételével) A tanulmányban szerepel-e anaflilexiás sokkos eset a rovart vagy rovar port tartalmazó készítmények fogyasztása után? Ugyanis tudományosan igazolt tény, hogy a rovarokból származó kitin tartalmat az emberi gyomor képtelen megemészteni és ritka esetben allergiás reakciók is jelentkezhetnek. Azok a törzsek akik mindig is fogyasztottak ilyen táplálékot az emésztőrendszerük alkalmazkodott hozzá. A mellékhatásokért ki vállalja a felelősséget: gyártó, magyar állam vagy a döntéshozó szerevezet, európai unió? Milyen uniós szervezetnél lehet jogorvoslattal élni? Ebből az szempontból teljesen irreleváns, hogy egyes európai uniós tagállamokban már régóta elérhető a boltok piacán ez a tipusú táplálék, mert a magyar élelmiszerügyi szabványok jóval szigorúbbak, mint az európai szabályzat.
5. További felmerülő kérdés, a felettes érdek milyen mértékben kívánja ráerőltetni a társadalomra a kukac evést? A cikk megjelenésével párhuzamosan már láthatni a médiában olyan tudósításokat, hogy a kukacok és rovarok kóstolására és népszerűsítésére biztatják a gyermekeket. Hogyan, milyen módon tudja biztosítani a magyar állam a közétkeztetésben résztvevő szülő gyermekét, hogy akarata ellenére ne jusson ilyen táplálék a gyermek szervezetébe? Mint tudjuk az uniós érdek menti lobbitevénykenység mindent el fog követni, azért hogy a nagyipari gazdálkodás ebben az irányba tolódjon el a jövőben, amit célzottan erre irányuló támogatásokkal erősít meg. Jobb híjján reménykedjünk a békák és a madarak nem fognak éhezni, ha az ember tömegesen, nagy számban óhajtana ilyen táplálékra fanyalodni.
Mindezek fényében nyugodtan gyakorolhatják a tükörbe nézést a magyar európai parlamenti képviselők, ha még egyáltalán sikerül nekik. A lakosság pedig komolyan elkezdhet gondolkodni azon, hogy hosszú távon mekkora haszna származik magyarországnak az uniós tagságából. Ugye milyen érdekes összecsengés van a magyar parlamenti és az európai parlamenti struktúra között? A kérdés természetesen költői, a választ tudjuk jól, hiszen érezzük a bőrünkön. A lakosság felháborodása miatti eljárási szabályok enyhítése nem jelent feltétlenül előnyöket, hiszen a multik polcain lévő áruk 85%-ban import termékek. A nagyüzemi gazdálkodást folytató cégek a leghuncutabbak. Biztosan akadt még jónéhány kiskapu, amit megkerülhetnek. A szúrópróbaszerű, átfogó termékösszetétel ellenőrzés vehetné ennek elejét. Arra azonban, ne számítsunk, mert a magyar hatóságok már régen behódoltak az európai élelmiszer lobbinak. Nincs más megoldás, mint a fokozatosan bevezetett egyéni függetlenítési terv: saját készítés, termelés, magyar termelőktől való vásárlás. Ezáltal a magyar készítőket támogatjuk és nem az idegen nagytőkét.
Feljegyezte: P. Anita
2023.02.02.
Forrás: Voltaire - Idea és ideológia, Belaver - A húsmentes táplálkoás alapjai, Buddha - Ahimsa elve a gyakorlatban című tudati lehívás.
Kép forrása:
Ajánlás: Tudjuk, hogy "Brüsszel" nagyon káros a magyarokra nézve és állandóan támad. A magyarság viszont már átlát a kreált ellenségek látókörén, mert a közös tálból való cseresznyézés sokat sejtet, de semmit sem ad. A cseresznyében lévő kukacokat pedig egye meg az, aki a törvényt elfogadta.
A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása, hivatalos közlése nem engedélyezett.
