P.Anita


2022.sze.03.
Írta: P.Anita Szólj hozzá!

Ha tárgy lehetnék

Ha tárgy lehetnék, megnézném kockaként az élet minden oldalát. Labdaként elgurulnék messzi földre, Távcsőként belátnék szép tájakat.    Ha tárgy lehetnék, tükörként mutatnék igazságot. Felmosórongyként törölném el a hazugságot. Forrásvízként tisztítanám meg a világot.   Ha tárgy…

Tovább

Párkapcsolati polémia

Elindult a hiúság vándorútra.  Azt gondolta szép, okos és elmés vagyok. Ha nem felelek meg így neked, akkor keress mást.   Elindult a makacsság vándorútra. Az én gondolatom a helyes. Az én álláspontom a mérvadó. Ha nem tudod azt elfogadni, akkor  semmi sem fog működni kettőnk…

Tovább

Távolról szeretni

Távolról szerettelek kedvesem, mert nekem nem adatott meg más szerelmem.   A távolság, a leküzdhetetlen fájdalom,  amit hozott magával a mérhetetlen kínlódás a szívemben.   A fej irányít, a szív vezet. Az elme takargat, de a lélek nem enged. Mert folyton-folyvást csak kesereg.   Kesereg…

Tovább

Megértés

Számolom a napokat. Élem kábán, némán az életem. Tétovázok a gondolataim között. Nem találom a helyem. Keresem-kutatom a miérteket és próbálom összerakni az életem. Az ellopott órákat, perceket, amit konok, álnok emberek jogtalanul elvettek tőlem. Azt az időt, azt a megélést, ami az enyém…

Tovább

Elme program

Program fut az elmékben, furcsa, kusza gondolatok. Azt hinnéd a sajátod, pedig sohasem volt az.   Parancsszóra végzel ezt-azt. Míg végül egyszer feltűnik: már nem is vagy önmagad.   Megfosztottak a lelkedtől, az érzésiedtől. Az életed történéseitől, az emlékek sokaságától.   Hült helye…

Tovább

Üzenet a jövőbe

 A jelent nem élhettük,  nem volt rá esélyünk. A múlt fogságban tartott, így elvesztünk. Megsemmisültek az érzések.   A jövő már más képet fest. Elmerengve jönnek az üzenetek. Feltörnek a múlt homályából, az ellopott, elveszett kincs világából.   A kedves szavai csengenek fejemben: "Itt…

Tovább

Álruhás idegen

Idegenként jöttél a távolból. Álruhában érkeztél meg hozzám. Lelked szólt, hívogatott. De a szó becsapott.   Az Ármány elragadott. A bölcsességed hivalkodott. Tetszelgett a lelkemnek, de az elme fogságában elmerültem.   Nem volt rá esély, hogy megadasson az, ami mindenkinek kijárna a…

Tovább

A szabadság ára

Szabadulnál de nem lehet, mert gúsba kötik a kezed. Belőled élősködők kapaszkodnak, mintha szeretnének közben elvesznek.   Pedig a szeretet sohasem létezett,  csak a lehúzás, kizsákmányolás, eltriprás. Ne szeresd önmagad! Ne légy önmagad! Ne tűnj ki! Nem vagy elég jó!   Míg az idő telik,…

Tovább

Elég volt!

Elég volt a hazugságból, a mérhetetlen Ármányból! Nem akarok több mérget, sem szellemi sem fizikai szennyet. Meguntam a hadobálást, a mellébeszélés netovábbját. Kiábrándultam minden csábítóból, a leuralás világából. Meneküljön minden csaló, ez a világ már nem nektek való.  Saját vers. P.…

Tovább

Nem tudhattam ki vagy nekem.

Nem tudhattam meg ki vagy nekem. El nem mondhatta szavakkal senki sem. Az elmém felejtésbe merült mások által elbitorolt emlékek likvidálásával.   A tett megbocsájthatatlan, hiszen más lett volna minden. Más lett volna a világ melletted. Esélyt kaptunk volna mi ketten a jóra: a felvállalás…

Tovább
süti beállítások módosítása