Nemzeti inzultáció
Az inzultáció, inzultus olyan szót jelent, ami a fizikai testet, lelket vagy elmét támadja bármilyen jellegű kontextusban. Tehetünk fel olyan kérdéseket embertársainknak, amire eleve tudjuk a választ, illetve azt is, hogy tulajdonképpen okafogyott. Vagy kérdezhetünk úgy is, hogy a lehetséges válaszok egy előre behatárolt szűk körben vannak csak, ami nem reprezentatív értékű, tehát messzemenő statisztikai vagy egyéb lélektani, társadalmi releváns következtetést nem lehet a válaszokból levonni. A kérdés felmerül miért?
Ha inzultus, azaz támadás ér bennünket a szervezet stresszhormont vált ki, ami egyéb válaszreakciókkal együtt beindítja a védekezési mechanizmust. A test a tudaton keresztül érzékel és a pillanat törtrésze alatt kialakítja a védekező álláspontját. Az elmét programozni, befolyásolni kivánó erő, ezáltal automatikusan támadó álláspontba helyezi magát, ráadásul értelmetlenül, hisz ha a védő, óvó poziciót akarja magának titulálni (ahogyan láttatni akarja magát a hatalom a világ számára - Thot, élet virága társadalmi pszichonalaitikus modell), akkor mi értelme súlyos pénzeket költeni egy olyan papírra, amiből csak vesztesen kerülhet ki. Ráadásul a nyomtatási technológia révén az újrahasznosítási értéke is egyenlő lesz a nullával, hiszen még csak gyújtósnak sem használható. A hatás - ellenhatás törvénye az univerzum minden szintjén érvényesül. A kiáramoltatott energia, befektetett idő, pénz egy cselekményre irányulva, annak hatása visszahat a kiáramoltató félre. Ha a fizikai síkra levetítjük az inzultációs nemzeti kérdéskört a kiváltandó hatás egyenes arányban mozog az ellenhatással, a kitöltésre szánt idő pedig meghosszabbítja a lehetséges támadási reakciókat. A minél-annál függvény jellemzi a ténykedés teljes időtartamát. Minél jobban erőlködnek a látszat intézkedésekkel, annál kevesbé lesz eredménye. Ezt a szöveges matematikai példát meghagyhatja az utókornak a jelen garnitúra, mert a tankönyvek lapjai úgyis mindent elbírnak, másra pedig nem igen használható.
Összességében a lehetséges hozadék felmérésének alapépítőköve lenne az együtthatók körvanalazása. Együtthatók minden szinten körbeveszik az embert, mint a mikro és makro kozmosz résztvevőjét. Ha a tanórák anyaga esetleg kitérne bizonyos lényeges matamatikai, fizikai összefüggések napi szintű, életünkre kivetült hatására, akkor a diákok többsége (jómagam is anno) nem undorodva, életuntan, utálattal kezelte volna ezen irányú tanulmányait. Látná az értelmét a tanulás univerzális hatására és látná önmagát is benne rögtön. A gondolkodása nem csak kizárólag az alapvetően befogadói és raktározói elvárásra korlátozódna. Teret kaphatna a valóban tudás és gondolkodás alapú társadalom felépítése, ami tőből irtaná ki az értelmetlenséget maga körül. További felmelrülő kérdés: a felettes érdek (hatalom) halmaza mikor fog egyezni az egyéni érdek halmazával (ikszelgetős játékot játszók)
Feljegyezte: P. Anita
2022.11.13.
Forrás: Thot - bizalom és bizalmatlanság, Voltaire - Állam- és jogelméleti kérdések, Aekchnaten fáraó - Államirányitási rendszerek, Alebert Einstein - Együtthatók.
Ajánlás: A legtöbb fáradozás a probléma megoldására irányul, de ha magát a problémát sem tudjuk meghatározni, akkor hogyan várjuk el a sikert. (Aekchnaten fáraó i.e. 35 ezer évvel ezelőttből)
Kapcsolódó bejegyzés:
https://panitavers.blog.hu/
Kép forrása: https://www.freepik.com/free-photo/truth-concept-arrangement-with-magnifier_16691261.htm#query=questionerie&position=31&from_view=search&track=ais
A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása, hivatalos közlése nem engedélyezett.
