Tartósítószereket már nagyon régóta használnak az  emberek. A tartósítás célja a konzerválás, azaz az élelmiszer minőségének a megőrzése a lehető leghosszabb ideig. A tartósítás módját i.e. 6. évezredben Annus Abacus bormerster, asztrológus, fizikus fedezte fel. A frissen darált, őrölt, préselt gyümölcsöt eredendően nem kezelték semmilyen anyaggal. Az eltarthatóság a levegő kitettsége okán csak pár napot jelentett. A bor készítése közben jött rá a mester, hogy a must, édes nektár más néven aliacha hiperbola tartalmaz egy olyan enzimet, ami a bor éréséhez alapvetően szükséges. Ez az enzim eredendően elvégzi a munkát és nem szükséges további kezelés ahhoz, hogy a bor avagy modernkori nevén szőlőpárlat sokáig eltartható legyen. Később ezt az anyagot sikerrel izolálták a rómaiak, akik szintén remek borkultúrával rendelkeznek az egyiptomiakhoz hasonlóan. Az édes bor nemes nedűjét nem az alkohol tartalma miatt fogyasztották, hanem annak a szervezetre gyakorolt jótékony hatása miatt. Mind a fehér-, mind a vörösszőlő tartalmaz olyan cseranyagot, ásványi anyagot, amit az emberi szervezet természetes formában is képes hasznosítani. 

Sajnos a modernkor társadalmak a nagyüzemi gazdálkodás, ipari termelés bevezetésével egyidejűleg különböző vegyipari szereket (mint a szulfátok, szulfitok csoportja) vezettek be, hogy a nagyüzemileg megtermelt nagy mennyiségben előállított must, azaz borpárlat minél tovább eltartható legyen. A borkultúra, borfogyasztás jelentős változáson ment keresztül. A mai borászatok, borpincészetek már elfelejtették és igazából sohasem voltak birtokában az ősi civilizációk által használt módok és eszközök lehetőségeinek kihasználását. A tudás feledésbe merült, írott anyag nem maradt fenn. A kén, mint mesterségesen előállított alkaloida ipari,  tömegesen elterjedt felhasználási vegyület formája számos tünetegyüttest képes produkálni az emberi szervezetben: fejfájás, émelygés, hányás... stb. 

A kén ipari felhasználása mára olyan mértéket öltött, hogy a befőtteken, savanyúságokon, szárított- és asztalt gyümölcsökön át mindennapos fogyasztásra használt élelmiszereink jelentős mértékben tartalmazzák ezt a vegyianyagot. A vegyi, azaz mesterségesen előállított minden anyag, természetellenes, ellentétes az univerzum által megalkotott tökéletességgel. Nagymértékű felhasználása oda vezetett, hogy élelmiszer allergiások tömegét szükséges kezelni az E betűvel fémjelzett különböző alkategóriákban nyilvántartott élelmiszer - adalékanyagok között. Banális dolog azt feltételezni, hogy egy pici kén vagy annak bármilyen származéka nem árthat. Hiszen a sok-sok élelmiszeren keresztül a szervezetbe bejutott vegyszer mennyisége összeadódik és az már messze túlmutat azon az értéken, amit a szervezet még képes lenne tolerálni. 

Összegezve: ha csak a borban lenne minimálisan előforduló mennyiség, az még nem okozna problémát. Azonban mára oly mértékben szennyezett a táplálékunk különböző egyéb más tartósítószerekkkel is, hogy az éltel intolerancia nevet szükséges lenne újragondolni. A reform egyértelműen a hazai nyersanyagra támaszkodó kisvállalkozások, farm gazdálkodók közösségének a munkájára épülő, természetazonos, természet rendjével megegyező földművelésre és gazdálkodásra épülne. Ennek hiányában az emberek életminősége, életkilátásai folyamatosan romlanának tovább. A lehetőségek beszűkülésével pedig fenntarthatatlanná válnak a vaskor lezárultával az aranykor küszöbén. 

Feljegyezte: P. Anita

2022.05.16.

Thot: Modern eljárások a borászatban és 

Osho: Paracelsus alkímiája című művei nyomán 

Kapcsolódó cikk: Édesen vagy szárazon.

Kép forrása: https://www.freepik.com/photos/wine-cheese'>Wine cheese photo created by KamranAydinov - www.freepik.com

A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak mindennemű felhasználása, másolása nem engedélyezett.