Diáktüntetés és ami mögötte van.
Megérte? Talán. Hős lettél? Egy - két napra, vagy pár hétre. Az ellenség nem a rendőr vagy a katona, aki pontosan tudja, hogy a rendszer működésképtelen. Az ellenség a hatalom, ami folyamatosan visszaél az emberek jövőbe vetett bizalmával. Elvették tőlünk az igaz hitet és reményt a jövőre nézve. Már megtanultam az igazi ellenfél nem ellened van, csak a pénz oldalán. Az a belőlünk elősködő, kitartott, lefizetett, megalkuvó körülbelül tízezer ember, aki párthovatartozás nélkül a hatalmat és annak fennmaradását szolgálja árulásával tönkretesz téged, szeretteidet, a hazáját, a nemzetet pénzért, a mindennapi létezésért. Beépül a hivatalokba, a munkahelyekre, az iskolákba. Lehallgat, megfigyel, megront családi légkört, hamis barátságot mímel, látszólag támogat gazdaságilag de valójában mindvégig ellened van. Mást szolgál, a pénz urát! Az a diák, aki priuszt kap, elvághatja a jövője útját idejekorán. No nem a papírfecni büntetés miatt. Hanem az alattomos, aljas kezek miatt akik utána nyúlnak. Nem lesz diplomád (véletelen), nem kerülsz be a tanulmányi versenyekre (véletlen). Teljesen véletlenül a tanáraid akkor értesítenek, amikor már lejárt a nevezési idő. A diáktársaid pedig kiközösítenek annak ellenére, hogy tudják mit követtek el ellened. Pontosan tudják, hogy egytől-egyig bűnösök a kívülről generált meglakuvásban, az irígységben, rosszindulatban. Közben azt sem veszik észre, hogy a passzív agressziójukkal pusztítják a légkört és egymást.
Semmi különös nincs ebben csak a hatalom játszadozik velünk. Szereti a játékot, élevezetet nyújt nekik a mindennapjaikban, mert tudják az irányítás az övék, a pénz hatalma és a megosztás fegyvere. A tanárok és diákság ellen bevezetendő státusz törvényt maximálisan elítélem. De a harc nem az utcán fog eldőlni, ott soha nem is dőlt el. A harc akkor lenne igazi és egységes ha az összes pedagógus az eddig még lapító, sunyító és lefizetett is képes lenne feladni az álláspontját a behódolást. Hogy miért nem teszi? Mert fél, már régen megfélemlítették. Beletörődött abba, ami igazából mindenki számára elfogadhatatlan: a besúgók, megalkuvók és lefizethetők tízezer nagyságrendű országa vagyunk. A változás egy lassú, fájdalmas folyamat amíg a társadalom ki nem taszítja magából és el nem utasítja az ilyen embereket. Elválik, mint ocsú a búzától és kimászik a féreg az almából. Így lehet csak szép pirosan érlelődő almát nevelni.
A maradék megtisztult ember pedig érezni fogja az összefogás erejét, ami nem utcai harc, tüntikélés hanem valódi romeltakarítás és ujjáépítés. Addig amíg hiszünk az uszító politikusoknak, lázító hangembereknek felülünk az általuk épített vonatra ami a semmibe vezet, sehol sincs országba. A zugolódás, elégedetlenkedés előbb-utóbb polgárháborúhoz vezet. Innen már csak karnyújtásnyira van a világháború. A nagyurak pontosan, lépésről-lépésre ezt készítették elő, ha hagyjuk megvalósulni: vírus hisztéria, klíma katasztrófa majd befejezésképpen világháború és mindent nyomorba döntő világgazdasági válsággal egybekötve. Tényleg ezt akarjuk? Szerintem a többség valóban nem.
Feljegyezte: P. Anita (TAÉ)
2023.05.04.
Forrás: Thot - Ne légy elégedetlen! Aekchnaten fáraó - Gondolkozz! Meritaton - A hevesség átka, Belaver - Mire jó a tüntetés? Voltaire - Polgárháborúk, Rousseau - Álnok emberek című tudati lehívások.
Kép forrása:
Ajánlás: Mit adhat neked az élet a várakozáson túl? Türelmet, kitartást, önerőt, önfeláldozást, önmegtartóztatást. Hogy ez nem elég? Majd a végén meglátod, nagyon is sok, csak akkor még nem voltál elég érett rá, hogy értékeljed! (Aekchanten fáraó - Apai intelme elsőszülött lányának Meritatonnak i.e. 35 ezer évvel ezelőttből)
A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása, hivatalos közlése nem engedélyezett.
