Apály, dagály, aszály kérdések 2023-ban
A jelenkori társadalmak a földet használják, megművelik, csakúgy mint régebben elődeik. Viszont jóval nagyobb gépesítéssel, iparosodott formában. A mezőgazdasági termelési kultúra átalakulása magával hozott jónéhány kedvezőtlen változást, amit az ember nem akar figyelembevenni. A rablógazdálkodás elérte a földet is, kiraboljuk, kipréseljük minden tekintetben és nem gondolunk arra mi lesz 10, 20 vagy akár 50 év múlva. A carpe diem (élj a mának) szlogen vezérelte életvitel sajnos mindent áthat.
Őseink rotációban vetették el a terményt, hagyták pihenni a földet. Mindig volt olyan parlagon lévő rész, aminek volt ideje feltöltődni, megújulni. Ha az univerzális alap létezőt (Teremtőt) vesszük figyelembe, minden anyag szerves akárcsak az emberi test, a föld is. A kémiai anyagok egy egységben való jelenléte határozza meg a föld termőképességét, tehát ha nem hagyjuk pihenni, minduntalan csak termelésre késztetjük, akkor kifárad. Ugyanúgy, mint a 12 órás állandó műszakban pihenés nélkül alkalmazott munkás: kiég. A munkást a nagytőkés befektető jól termelő robotizált világra válthatja, errefele haladunk most. De a földet nem lehet lecserélni. A föld adott egy régióban és a környezeti, éghajlati viszonyoknak megfelelően terem. Ezt figyelmenkívül hagyva sajnos a mezőgazdaságból építkező feldolgozóiparban már csak a műételt gyártók kaphatnak esélyt, hiszen a termelt növények tápanyagtartalma mérhetetlenül alacsony lesz. Ha váltanak akkor jó eséllyel lesz munkájuk huzamosabb ideig. Egyébként is ki vannak szolgáltatva a szélsőségesen váltakozó időjárásnak, a gazdasági felülről gerjesztett környezetnek és a munkaerőpiaci felvevőképességen keresztül beáramló olcsó külföldi munkaerő tekintetében is.
Az olcsó munkaerő igénybevétele mindig is a legfajsúlyosabb kérdés volt. Hiszen a mezőgazdasági munka az építőipar mellett a legnagyobb erőkifejtést kívánó fizikai munka. Ezért a bérezés kérdése rendkívülien nehéz. Mihez viszonyítsunk? Mi az elfogadható? Az uniós szabadelvűség, felülről gerjesztett népvándorlás pedig egyértelműen az olcsó munkaerőre áhítozik, hiszen a munka koszos, a pénz meg kevés elvén a tőkés befeketető elsődleges célja a profitszerzés. Az anyagelvűség földhözragadtá teszi az embert. még azt is aki a Földanya jóvoltából keresi a kenyerét. Elfelejti a tiszteletet, azt hogy mit ad neki a Teremtő általa. Ennek pedig ára van: igen magas! A föld mint termékenységet szimbolizáló eszmeiség, Földanyaként került be a spirituális világba. Aki ezt nem érti, vagy nem akarja helyiértéken kezelni az a saját szűklátókörű gondolkodásának lesz a rabja, ami rabláncon tartja fogja őt megvezetni és zsákutcába terelni. A föld és annak művelése a nagyüzemi gazdálkodásba való terelést olyan irányba vitte el, ami a családi, kistermelői gazdálkodók elöl szívja el a teret. Mert a pénz működteti a gazdaság motorját. Ha a pénz kiáramoltatása mellett (nagygazdálkodóknak nyújtott tetemes mértékű juttatás) olyan gazdaságpolitikai elvárást, konjunktúrát tesznek mellé, ami a megtermelt áru értékének befolyásolását teljes mértékben irányítja, akkor sajnos azt kell mondani a gazdák hagyták magukat becsapni. Jól jött az uniós támogatási forrás, amíg rendelkezésre állt. Az "adománynak" azonban ára van, hiszen a termés értékét a tőzsde és egyéb globális világpiaci elosztó rendszer kereslet-kínálat törvényeinek hatására kialakuló folyamatok határozzák meg. Azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a legutóbbi tőzse összeomlás után, nincs az a világgazdaságot irányító felső tízezres réteg, aki ezt nem gombnyomásra végezné el tudatosan, előre eltervezett, lefektetett tervek alapján. Adták majd elvették. A haszonelvűség iskolapéldája a közgazdaságtanban.
A harmadik legsúlyosabb befolyásoló tényező az éghajlati kilengésnek való kitettség. Az apály, dagály, aszály hármas kérdése oly mértékben van jelen az életünkben, ami sokkoló. Ráadásul emberi léptékkel mérve pedig olyan kérdés, amire kevés alternatíva van. Akkor amikor az éghajlati változásokat jelentős mértékben képes a világ nagyurainak képzelő csoport változtatni, az pláne dühítő. Ezt sokan még mindig konteónak tartják. Érdekes hogy az összeesküvés elméletek 95%-áról kiderült hogy mégis valós feltevés. Akkor miért is ne lehetne ez is az? Gondoljunk csak bele a mesterségesen felülről gerjesztett klíma katasztrófával fenyegetett társadalom mennyire képes rettegni. A félelem energia árnyékában pedig tudjuk jól mire képes rávenni a hatalom az embereket. (lsd. vírus hisztéria) A tudomány számos ponton jó esetben elhallgat, rosszabb esetben pedig hazudik. Aki nyitott szemmel és füllel jár az pedig érzékelheti a valóságot. Sajnos létezik olyan légkört, légköri viszonyokat módosító rendszer ami az angol nevén lett elhiresült (HAARP) Ha a fizikai elemzésére térünk ki: Hydraulic Air and Atmosphere Radiofrequency Stimulating Program. (Hidraulikai levegő és légnyomás rádió frekvenciás stimuláló program). Ez tulajdonképpen egy gépezet, ami a föld és levegő közti nyomáskülönbséget hivatott befolyásolni. Magas amplitúdójú lökéshullámokat kelt az éteri térben (levegő). Képes akár apályt, dagályt vagy árvizeket, földrengésszerű lökéshullámokat is kreálni, ami a földben lévő magnetikusan egymáshoz tapadó tektonikai lemezek elmozdulását okozza. A légtérben pedig a felgyülemlett pára hamarabb kicsapódik még mielőtt a földre esne. Vagy ellenkezőleg a légtérben olyan anyagok befecskendezésével, mint a bárium, bór és troncium a víz molekula részecskék többszörösen egymáshoz tapadva tömegével zúdulnak le egy egységnyi idő alatt. A megduzzadt folyók pedig áradásnak indulnak. De a hitetlenkedő emberek kérdezzék meg a fizika és kémia tudomány mestereit a felsorolt elemek légtérbe juttatása lehetséges-e repülőgépről vezérelten szétáramoltatni a földön. A növényekre hullott sárgásszerű víz, pedig nem véletlenül a bárium által kicsapódott savas hatású vízbázis egyensúly felbomlása miatt van? (savas eső) Az időjárási jelentésekben ezt afrikai eredetű homokos esőnek szokták nevezni. Ugyancsak érdemes lenne megkeresni végre és számonkérni azokat a pilótákat akik ezt az aljas, emberiségellenes cselekedetet napról-napra elvégzik. Miért nem történik ez irányban semmi lépés? Az emberek jelentős része nyílt titokként kezeli a témát. A környezetvédők miért nem látogatnak el a mezőgazdasági permetező gépállományt fenntartó létesítményekbe és követelnek mintavételt a permetből? Miért állunk és nézünk, mint a fületlen vak hangya a ködben? Mire vár még a magyar? Vagy egyszerűbb a gazdáknak szidni az időjárást és a politikát?
A közteherviselésnek van egy jellege, ami nem szociálpolitikai eszme, hanem univerzális alapelv. Ez pedig jelentősen sérül a jelen társadalmunkban. A hivatalosan dolgozó ember bérét rendszeresen megsarcolják, ha tetszik neki ha nem. Látvány mutatványokkal próbálnak bűvészkedni sikertelenül. Mert az igazi cél nem a polgár (anno proletár) felemelése, hanem pontosan az elnyomása. Erre a politológiai eszmeiségre már többször jómagam is rávilágítottam. (háttérhatalmi tevékenység) De mi a helyzet a gazdálkodókkal? A gazdáktól tart leginkább a hatalom, mert nekik van olyan eszközparkjuk és potenciáljuk amivel a társadalomon keresztül képesek a gazdaságot megbénítani (útlezárás, termény szállítás befagyasztása), amivel ők olyan erőt képesek felvonultatni, hogy az érdekérvényesítő képességük jóval nagyobb mint bármely más szakszervezeté vagy tömörülésbe szerveződött tüntetői csoporté. El is érték a céljukat a kormány gazdaságpolitikájában, mivel az adózott jövedelem felső határát képviselik ahol már nincs adólevonás, hiszen minden létező kedvezményt tudnak érvényesíteni. Nem úgy, mint a magán emberek jelentős része. A földtörvény termőföld kisajátítás és kárpótlás révén pedig ha az eredeti értékhez képest kevesebbet is, de kártalanításban részesültek. A szocialista rezsim által üldözött többi emberrel, aki ugyanúgy földönfutóvá lett mi történt? Kaptak kárpótlást ők vagy a családjuk? Itt van a határtalan nagy kettősmérce, ami a politika sajátja. Az adózási jogszabályok pedig miért is nem úgy lettek alakítva, hogy a földbirtok szerzés pont az 5-6 hektár földtulajdonnal rendelkezőket egyáltalán nem értinti. Szabad utat engedve ezzel a mérhetetlen vagyonosodásnak. Név nélkül, megnevezetlenül is tudjuk kik a legnagyobb földbirtokkal rendelkező politikusok. Ezek után felháborodnak az éves szinten fizetendő pár ezer forintos földadón? Ugye milyen érdekes, hogy amikor a saját zsebeit nézi a földtulajdonos, mindjárt szűköl! De a polgártársai zsebének kifosztása ellen mikor tüntetett? Érdekli egyáltalán?
Minden jogszabályt meg lehet alkotni arányosan és mértékkel, ami a közteherviselést kiegyenlítetté tenné. A földbirtokos adó (egykori uradalmi adó) sem más, csak hozzájárulás. Kedves földtulajdonnal rendelkező polgárok meg lehet tekinteni az érem másik oldalát is. Annak az éremnek is van szépsége és csúfsága. Ha az egyiket emlegetjük tegyük szóvá a másikat is. Az igazság alap építőköve pont ezen az eszmeiségen alapszik. Akkor pedig a habzó szájjal földadó ellenes hergelőknek okafogyottá válna a peticíójuk. A gondolkodás ugyanis nemesít és nem kötődik kiváltságokhoz, mint a földtulajdonlás esetében.
Feljegyezte: P. Anita (TAÉ)
2023.02.23.
Forrás: Volaire - Állam és föld tulajdonlás, Aekchnaten fáraó - Kié a föld, Belaver - Földműves és földesúr, Albert Einstein - Légkört befolyásoló eszközök című tudati lehívások.
Kép forrása:
Ajánlás: Az apály és dagály illetve aszály elvonatkoztatott kérdése közgazdasági értelemben véve árcsökkentő, árfelhajtó és befagyasztó jellegű. A természet adja a példát a nagytőke piacának felülről irányított mozgására. A logikus gondolkodás rávezeti a tudatot az összefüggésekre. (Belaver)
A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása, hivatalos közlése nem engedélyezett.
