Alkotmányos jog
A nemzet alap alkotmánya azért jött létre az 1848-as forradalom és szabadságharcot követően, hogy biztosítson bizonyos alap jogokat a tagjai számra. Ez a legmesszemenőkig működhetne is akár, ha a nemzeti érdek valóban tartalmazna ma delegált közös pontokat, elemeket az egyén, a család, a társadalom érdekeivel. Mára ezek a pontok eltávolodtak egymástól. A nem megfelelőség enyhe kifejezés arra, amit a felettes érdek képvisel az alkotmány és annak egyes passzusait érintő önkényes módosításaival.
Az alkotmány szó a görög eredőből levezetve a magyar alkot szavunkat takarja, egységben kifejezve, tehát az összes alkotás, összealkotás, alkotmány kifejezéssé érlelődött. (alcopus - görögül) A római társadalom leuraló, elnyomó, leigázó mivoltát ismerjük a történelemből és a jelenleg is alkalmazott római jogrendszeren keresztül éljük a mindennapjainkban is. Éppen elég károkat okozott a nemzetnek, azt a nemzeti kárt, amit okozott elég nehéz kiheverni. A megoldást az ókori görögök tökéletesen alkalmazták, csak a felettes érdek elrejtette a világ szeme elől. Nem volt fontos számára láttatni, hogyan is lehetne egy társadalmat olyan jogrendszeren keresztül felépíteni, aminek az alap tézise teljesen más a megosztás helyett az elfogadás, megbecsülés és értékelés. Az értékrendszerünket, ítélkezésünket betagolták bizonyos elvi, ideológiai alapon működő rendszerbe, aminek gyakorlatilag se eleje se vége. Egy végeláthatatlan romlás, pusztulási folyamat amit egy összetákolt, működésképtelen elméletgyárral kiegészített alap törvénykezési elembe rejtettek. Elfedték tőlünk a valóságot, azt a szisztémát ami sohasem volt működésképes. Csak úgy akarták mutatni, láttatni az egyén számára, hogy micsoda dolgot vittek véghez a jobbról majd balról érkező delikvensek. Míg telik az idő a gazdaság nem előre megy hanem hátra, a szél teljesen mindegy hogy jobbról vagy balról fúj, a tavasz a ragyogást, a nemzeti megújulás lehetőségét hozza meg az egyén számára. Ha csak a sült galambot várja, várhatja mert mire felocsúdik már galamb se lesz a hazában. Aküpülosz méltatlanul elfeledett ókori görög filozófus a társadalmi egységről így fogalmazott, ami sajnos csak az univerzum örök tudástárában maradt fenn: "Játszuk el azt, hogy egyek vagyunk egy Teremtő, egy Isten gyermekei, akinek egy közös célja van a boldogság, szeretet és jólét megtapasztalása. Annak érdekében, hogy a közös akarat megvalósuljon tenni is kell. Azt ami működésképtelen ki kell szanálni és helyettesíteni a régivel, annak hiányában pedig új elemmel. Az új mindig ad egy új reménységet, még akkor is ha régi ruhába öltöztetve adnak neki új nevet. Egy új ötlet, ami továbbviheti a gondolatiságot, felépít egy új korszakot." Aküpülosz szavai ma is megfontolandóak, hiszen a régen felismert működésképtelen elemeket, egyéneket hagyjuk a társadalom nyakán élősködni. Hagyjuk hogy álságos, megtévesztő, magatársukkal elbitorolják a hatalmat, azt az eredeti alkotmányos jogot, ami mindig is a népé volt. Milyen alapon sajátíthat ki bárki is a világon magának eszközt, hatalmat, embereket a birtoklásra. Csak azért mert a római jog alapján működő keretrendszer erre lehetőséget ad neki. A német-római birodalom nem véletlenül bukott el. A működésképtelen rendszer sorsa ugyanez a mai társadalomra vetítve és, még ha csak bizonyos elemeket vett át abból a bizonyos szisztémából. A tulajdonlás, birtoklás, felhalmozás és annak pártolási, jogi alapon történő pártoskodás nem az üdvözítendő út a nemzeti érdek számára. Ha ezt egy nemzet képtelen felismerni és képtelen tenni a külső elnyomás ellen, akkor örökre megásta saját sírját. Elbukott, elveszett és megsemmisül. A felettes érdek célja lehet ezzel meg is valósulna, ha engedjük.
Az eredeti, hamisítatlan alkotmányhoz való visszatérés a letéteményese a magyar nemzet ujjászületésének. Az a szűk uralkodói elit (10 fő) aki tud ennek létezéséről egyértelműen, szándékosan kijátszotta a magyar népet elhitetve velünk a valódi rendszerváltást. Most a meghatározó, véleményformáló értelmiségi csoportokon van a hangsúly és a fő szerep, hogy a nép jogos követelését, a nép akaratát kiharcolja. Ezt békés, jogi úton is meg lehet tenni, hiszen az 1848-as alkotmányozó nemzetgyűlésen létrehozott alkotmány jelenleg is hatályos. Ezt az alkotmányt semmilyen utódpártnak nem volt joga felülírnia, hiszen az alkotmány módosítását abban leírt szigorú feltételek rögzítik. Ennek fényében a rendeleti kormányzásra épülő államigazgatási rendszer minden jogalapot nélkülöz. Az általa hozott törvények azonnal semmisnek nyilváníthatóak, amint napvilágra kerül a valós tény. Kérdés: képes-e a mai magyar értelmiség, jogász társadalom olyan szellemiséget képviselni hazánkban, mint annak idején Kossuth Lajos vagy Széchenyi István. Persze a felettes érdek által megrendelt pártaktivisták már az ő nevüket is próbálják besározni. Tudjuk jól nem véletelnül, mert nélkülük a mai magyar nemzet elveszett volna. Pontosan tudták, látták előre már akkor is mi a háttéralku és terv. Ennek megfelelően készítették elő a nemzetgyűlés által megalkotott mind a mai napig érvényben lévő alkotmányt.
Feljegyezte: P. Anita (TAÉ)
2022.12.17.
Forrás: Aküpülosz - A társadalom felépítési rendszere, Aekchnaten fáraó - Rendszerbe ágyazás, Rendszer elmélet, Voltaire - Hogyan tovább? Szókratész - A nép uralmi elv című tudati lehívás.
Kép forrása:
https://www.freepik.com/
