Adott egy hős szerelmes, akiben már ifjú korában lángra lobban az Ámor nyila által kiváltott tűz. Felizzik és magával sodorja a hév. Igen csekély önbizalma révén úgy véli, esélye sincs a számára eszmeinek hitt nő kegyeinek elnyerésére. Telnek - múlnak az évek és az idő fogaskerekei végleg más utakra gördíti őket egymástól. Majd a sors egy előre elrendezett szálon, újra útjába sodorja az eszményképet jelentő nőt, de immár virtuálisan. A nő továbbra is elérhetetlen számára. A hősünk közben abban a kegyben részesült, hogy ivott a tudás vizéből és felvértezte magát annak a legnemesebb részével a médiumi képességel.

Ám a tudást sok mindenre lehet használni. A bölcsesség pont erre szolgálna, hogy eldöntse melyik a helyes irány: elfogadni a veszteséget és továbblépni a tudattal, hogy sohasem lehet az enyém a kiválasztott vagy irígyen, féltékenyen bosszút állni a hölgyön és életének minden apró mozzanatát megkeseríteni. Tudati energiával leuralni, befolyásolni, megfigyelni és körbebástyázni őt olyan sakkfigurákkal, akiknek fogságából szinte lehetetlen elmenekülni. 

A végkifejlet legalább annyira drámai, mint a hős szerelmes élete. Akinek mára már csak a bosszúvágytól mámoros napok maradtak, ahol a tudásának hűlt helyét keresve szórja szidalmait az egykoron oly áhított, vágyott női egyedre. 

Saját gondolatok. 

Feljegyezte: P. Anita

2022.07.06.

Kép forrása: https://www.freepik.com/photos/ancient-book'>Ancient book photo created by jannoon028 - www.freepik.com

A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása vagy hivatalos közlése nem engedélyezett.