Szimpoziórum

A szimpoziórum latin kifejezést takar. A mai világ szinte teljesen elfelejtette ezt a szövetkezési, együttműködési formát. A szövetkezetek, társaságok, egyesületek és alapítványok létezését és működési elveit a római jog részletesen tárgyalja. Ezt az egyet sikerült kivenni belőle. Az 1850-es év végén még alkalmazott jogszabályi keretek között működött. A szimpoziórum a szimpatizánsok, azonos elvek mentén létező erkölcsi és etikai magas értékrendű emberi tömörülések voltak, akik az országházban működő éppen regnáló politikusok és állami döntéshozatali szervek munkáját ellenőrizték és bírálták. Ennek egyik kiemelten fontos tagja volt Jókai Mór is többek között. Sajnos ez a testület a mai viszonylatban nem hogy nem létezik, hanem a véleményformáló értelmiség jelentős része, akik a felső tízezer tagjaiból tevődik ki többségében nem is tart rá igényt. Szomorú a jelen valósága, de az állami szerv által kiállított igazoló okirat, az erkölcsi bizonyívány messze áll attól a dekadens egyértelmű direktíva által meghatározott magas erkölcsiségnek és szellemiségnek aminek a parlamenten belül uralkodnia kellene ma is. 

Jókai Mór igen élesen bírálta szimpoziórum vezetőjeként az akkori uralmasságokat is. Mit tenne most a jelenlegi általánosan eluralkodott korrupciós környezetben? Valószínűleg ő lenne az első, aki feloszlatási iditványt terjesztene elő a parlamentben. De sajnos mindez már a múlté! A jelenlegi hatályosan működő szervezetek, amik a parlament és annak tagjainak munkáját hivatott vizsgálni a vizsgáló bizottságok. Már a neve is szocialista ideológiailag vezérelt őskövületi maradványra utal, ahol a tagok anyagiak, azaz pénz juttatás keretében járnak el. Anno ezt Jókai Mór és csapata ingyen és bérmentve végezte, volt is eredménye. Ennek fényében ne ringasson senki sem illuziót, álmokat magában, hogy a korrupció pusztán a büntető törvénykönyv és jogalkotás erejénél fogva megszűnik. A rendszert folyamatosan úgy  alakították, benne a hozzá idomult politikusokkal (tisztelet az igen kevés  kivételnek), hogy megágyazzanak a pénz útjának: jön és megy. Hogy hová, milyen zsebekbe, hol jól láthatóan, hol láthatatlanul szemtelenül polgárpukkasztó módon.

Még egy fontos kifejezés van ebben a témakörben, aminek az eredetét érdemes felfedni. Valószínűleg kevesen tudjuk ugyanis, hogy a felső tízezer kifejezés honnan származik. Meglepő vagy sem amerikából. A New York-ból kiinduló bankvilág megalakulása kezdetén még nem működött általános központi irányítású szervezet, ami ezeket a létesítményeket összefogta volna. A központosítás a FED megalakulásával jött létre 1912-ben amikor az összes bank ennek az intézménynek az alárendeltje lett. Ha akarta ha nem így kellett lennie, mert a felettes érdek ezt rendelte el. A világ pénzpiaci mozgásának 92%-a onnan indul ki és oda érkezik vissza, még ma is. Ezeknek a világszerte behálózzó intézeteknek, banki szektor tevékenységet végző befektetői monopóliumoknak az irányítása kizárólag a FED által elfogadott ember kerülhetett és kerülhet mind a mai napig is. Ők az ugynevezett belterjes, dúsgazdag értelmiségi társaság, akik a vagyon házon belül maradása érdekében egymással házasodtak. Ismerünk név szerint pontosan 7 ilyen családot, akik tulajdonképpen a világ vagyonának a 95%-át birtokolják. Innen származik a kifejezés az emberiség össz létszámához viszonyított felső tízezer fő. Ők azok akik pénzt kölcsönöznek a világ országainak, hogy azt aztán busás kamatért cserébe visszakapják. Mára az emberiség nyakán való élősködés olyan méretet öltött, hogy a világ országai kivétel nélkül mind nekik tartoznak. Olyan ez mint a hagyabolyban megtalálni a morzsát. Ettől függetlenül nem láthatatlanok, néha kijönnek a fényre, bár elég rosszul viselik.

A fény természete ugyanis egy fizikai fogalom meghatározásával érthető meg a legjobban. Haladási sebessége 1 a 658 billiomodik négyzetgyök alatt. Ez olyan gyors mint a másodperc hatvanadik részényi egysége. Tehát rettentően gyors, akárcsak az emberi gondolat, ami a fény sebességével megyegyező haladási ütemmel rendelkezik a kollektív térben. Azoknak az embereknek, akik a gondolkodása egysíkú, materialista, pénzcentrikus a rájuk ható fizikai erő (földi telekinetikus mágneses mező) jóval nagyobb arányban tud ráhatni ez a föld polaritásának negatív polúsához "ragasztja" őket. A belőle kiáramló negatív töltésű ionok (kapzsiság, leuralás, békétlenség, szeretetlenség) pedig pont ezzel a fizikai folyamattal rezonál. Aki még mindig hülyeségnek tartja a rezgést azt megkérem ne olvasson tovább, ugyanis felesleges volt eddig is. A nehézkes földi telekinetikus tér a földhöz, a birtokláshoz az anyagba köti őket. Elrugaszkodni nem vagy csak borzasztó nehezen tudnak. Így a negatív ionok többségében a szívterükben az átláthatóság fény jelenléte is kevesebb, amit a látók sötétnek, tehát a fény hiányával azonosítanak. Míg a többségében pozitív kiáramoltatású embereknél ez a fénnyel telítettséget mutatja, hiszen az éter testük könnyen képes az éteri (napból érkező) energiával együtt áramolni. A jelenlétükben jó tartózkodni, jó az energiájuk, szimpatikusak, együttműködők és szeretetteljesek. Bennük a fény könnyebben áramlik és az általuk kiáramoltatott gondolatok (viselkedésminta) alapján ez meg is kötődik az állandó energiacsere révén főleg ezeket illetve a pozitív töltésű ionok többségét tartalmazzák. 

Így már érthető Jókai Mór meglehetősen negatív és olykor éles kritikával tarkított írása az akkori politikusokról, állami vezetőkről. Még jó, hogy most nincs ilyen szervezet és az előljáróink gyakorlatilag azt tesznek szabadon rabolva, élősködve az országgal amit csak akarnak vagy amit a felettes érdek elrendel nekik. Persze mindezt csak addig, amig a magyar hagyja magát megvezetni. Az idő szava hamarosan elérkezik. Sajnálatos módon ezt Jókai Mór már nem élhette meg, mi akik viszont itt élünk ebben a csodás országban garantáltan kiharcoljuk magunknak. A szabadság alanyi jogon jár és nem kell semmilyen dekrétumban rögzíteni. 

Feljegyeze: P. Anita (TAÉ)

2023.03.03.

 

Forrás: Albert Einstein - A fény természete, Belaver - Állam- és jog rendszer, Voltaire - Hatalmasságok és hatalmaskodók, Jókai Mór - Uradalmak és nagy urak, Platón - Az állam ideája, Szókratész - Állam és jog, Aripidész - Egyén és jog, Arisztotelész - Ki az állam? Aekchnaten fáraó - Állam irányítási rendszerek, Meritaton - A vég kezdete, Toth - Ha nincs állam mi lesz? 

 

Kép forrása:

https://www.freepik.com/free-photo/partnership-handshake-innovation-corporate-business-concept_15601259.htm#query=Cooperation&position=3&from_view=search&track=sph">Image by rawpixel.com</a> on Freepik

 

Ajánlás: Az állam ha nem képes az irányítási feladatokat ellátni csődöt mond. Ezt beismerni nem könnyű, mert maga az irányítás egyenlő az állammal. Ha ez nincs akkor a létező legnagyobb kuszaság fordulhat elő: a vég kezdete. Olyan helyzet ami a belviszályt, háborúkat és értetlenséget hordozza önmagában. Irányíts vagy vezess, de nem mindegy hogy kit hova és mikor! (Meritaton óegyiptomi hercegnő i.e. 35 ezer évvel ezelőttből - A vég kezdete ) 

Kapcsolódó bejegyzés:

https://hu.pinterest.com/pin/870883646672093912/

 

 A bejegyzés saját szellemi tulajdon. Annak másolása, hivatalos közlése nem engedélyezett.